Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Magyar Reumatológia
2015-2
Magyar Reumatológia

A Magyar Reumatológusok Egyesületének tudományos folyóirata

Poór Gyula dr.
Hittner György dr.

Bővebben

Bálint Géza dr., Balogh Zoltán dr., Bender Tamás dr., Czirják László dr., Fehér Miklós dr., Forgács Sándor dr., Géher Pál dr., Genti György dr., Gömör Béla dr., Hodinka László dr., Mituszova Mila dr., Szekanecz Zoltán dr., Temesvári Péter dr., Varju Tibor dr., Vízkelety Tibor dr.


Klinikai immunológia: Kiss Emese dr.
Molekuláris biológia: Nagy György dr.
Képalkotó diagnosztika: Bálint Péter dr.
Innovatív terápia: Gergely Péter dr., Kovács László dr.
Fizio-balneoterápia: Bender Tamás dr., Csermely Miklós dr.
Reumatológiai rehabilitáció: Ortutay Judit dr.
Esetismertetés: Kiss Csaba dr.
Ifjúsági rovat: Kiss Csaba György dr., Szántó Sándor dr.
Folyóirat- és könyvszemle: Ujfalussy Ilona dr., Keszthelyi Péter dr.
Reumatológiai finanszírozás: Héjj Gábor dr.
Medicina és nagyvilág / kvíz: Kovács Attila dr.

Beke-Martos Éva dr.
Horváthné Bukodi Andrea


1023 Budapest, Ürömi u. 56.
Telefon/fax: (06-1) 438-8372


A lapkiadásért felel: A Magyar Reumatológusok Egyesülete elnöksége
Terjesztés, nyomdai kivitelezés: IPRINT Kft.
Megjelenik negyedévenként
Index: 159 56 – ISSN 0139-4495

Kevesebb

Az alábbiakban lapszámonként tekintheti meg a megjelent cikkek címét, szerzőit és összefoglalását.
Amennyiben Ön az MRE tagja a teljes cikket is megtekintheti és le is töltheti PDF formátumban.

  • Tartalom
  • A főszerkesztő jegyzete
  • Betegutak, orvosutak

    Kovács László dr.

    Bozsóky Sándor emlékelőadás

  • Betegen is a teljesség felé. A Magyar Reumabetegek Egyesületének története

    Rozán Eszter, Ortutay Judit dr.

  • Kognitív diszfunkció autoimmun reumatológiai kórképekben

    Szekanecz Vera, Lekli Laura, Kardos Zsófia dr., Kardos Vera Kitti, Szekanecz Zoltán dr.

    Az autoimmun reumatológiai betegségekben (AIRD) mint a rheumatoid arthritis (RA), a szisztémás lupus erythematosus (SLE) és a szisztémás sclerosis (SSc), a kognitív diszfunkció (KD) jelentősen korlátozhatja a funkcionális állapotot, az életminőséget és a mindennapi tevékenységeket. Leginkább a szisztémás gyulladás és a központi idegrendszert érintő vaszkuláris elváltozások érintik a kognitív funkciókat. RA-ben a KD kialakulása összefüggésbe hozható az életkorral, az alacsonyabb iskolai végzettséggel, a RA betegségtartamával és aktivitásával. SLE-ban számos patogén útvonalat azonosítottak. A SSc ritkán fejt ki közvetlen hatást az agyra és a kognitív funkciókra. A tartós betegségaktivitású, szervkárosodással vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező AIRD-ben szenvedő betegeknél javasolt szűrni a kognitív funkciókat. A szisztémás gyulladás, a szervi károsodások kontrollja, valamint a személyre szabott kognitív viselkedésterápia hatékony lehet ezen betegek kezelése és gondozása során.

  • A fertőzések és az autoimmunitás kapcsolata

    Váróczy Csongor , Bácsi Attila dr.

    A különböző kórokozók nem csupán akut károsodást váltanak ki az emberi szervezetben, hanem másodlagosan elősegíthetik autoreaktív T- és B-sejtek aktiválódását is. Klinikai megfigyelések alapján a fertőzések előidézhetik az autoimmun betegségek fellángolását, de akár kiváltó okai is lehetnek az autoimmun folyamatoknak. A kórokozók és az immunválaszok között bonyolult kölcsönhatás áll fenn, ami befolyásolja az immunhomeosztázis fenntartását és az autoimmun reakciók kialakulását is. A virális, bakteriális, gombás és parazita fertőzések által kiváltott / felerősített autoimmun folyamatok mechanizmusa lehet molekuláris mimikri, bystander-aktiváció és epitóp terjedés. Ez az összefoglaló közlemény bemutatja ezeket a mechanizmusokat, valamint az autoreaktív B- és T-sejtek kialakulásának és negatív szelekciójának folyamatát.

  • Az infektív arthritis és spondylodiscitis ellátási nehézségei

    Gaál János dr.

    A szeptikus arthritis (SA) definíció szerint olyan ízületi gyulladás, amit az ízületben jelen lévő és onnan kitenyészthető kórokozók okoznak. Bár a SA nem tartozik a gyakori kórképek közé, magas
    időfaktora és mortalitási rátája miatt sürgős diagnosztikus és terápiás teendőkkel jár. A betegség kezelésére számos ajánlás született, ezek közül a napi gyakorlat szempontjából a leginkább a 2020-ban három társaság szakértői által összeállított (French Rheumatology Society, Bone and Joint Infection Working Group, French Language Infectious Diseases Society) francia ajánlás tűnik használhatónak. A discovertebrális infekciók (DVI) a hematogén osteomyelitisek leggyakoribbak az 50 év feletti populációban. Ezek az infekciók jelentős morbiditással és mortalitással, a mobilitás csökkenésével, hosszú kórházi tartózkodással, fájdalommal és mechanikus/neurológiai komplikációkkal és magas kezelési költségekkel járnak. A DVI terápiájára vonatkozó irányelveket 2022-ben újította meg a SPILF (Société de Pathologie Infectieuse de Langue Française) több társasággal (SFR, Société Francaise de Rhumatologie), SFR, Société Francaise de Radiologie SOFCOT, Société Francaise de Chirurgie Orthopédique et Traumatique) szorosan együttműködve. Ezen bakteriális fertőzéseken alapuló kórképek kezelése sok esetben nehéz, időigényes, és komoly terhet jelent a betegre és az ellátórendszerre egyaránt. A szerző a fenti módszertani irányelvek mentén tekinti át a diagnózis és terápia lehetőségeit és buktatóit.

  • Herpes zoster autoimmun reumatológiai kórképekben

    Baráth Zsuzsanna dr.

    Az autoimmun reumatológiai betegségekben szenvedő betegek fokozottan ki vannak téve a herpes zoster kialakulásának mind a betegségük, mind az alkalmazott terápiák következtében. A klinikai megnyilvánulások, a rizikófaktorok és a kezelési stratégiák ismerete elengedhetetlen az ilyen betegek ellátásában.
    A jövőbeli kutatásoknak a megelőzési stratégiák, például az oltás optimalizálására kell összpontosítaniuk, valamint további vizsgálatokat igényel a különböző immunszupresszív terápiák
    herpes zosterre gyakorolt hatásának feltárása.

  • A 2022-es EULAR-ajánlások ismertetése a krónikus és opportunista fertőzések szűrésére és megelőzésére vonatkozóan autoimmun gyulladásos reumatológiai betegségekben szenvedő felnőtteknél

    Farkas Réka dr., Szűcs Gabriella dr., Gaál János dr.

    Opportunista fertőzéseknek nevezzük a környezetünkben gyakran természetesen is előforduló kórokozók által okozott olyan infekciókat, amelyek gyakrabban vagy súlyosabb formában jelentkeznek immunhiányos/csökkent aktivitású immunrendszerrel rendelkező betegeknél. Reumatológiai szempontból kiemelt jelentőségüket az adja, hogy az autoimmun gyulladásos reumatológiai betegségek (AIIRD) kezelésére napjainkban már széles körben alkalmazott immunszupresszív/immunmoduláns kezelések miatt ezek a fertőzések halmozottan fordulhatnak elő ebben a betegpopulációban. Bár a klinikai gyakorlatban ezen speciális terápiák elindítása előtt, illetve a kezelés alatt már eddig is alkalmaztak különféle szűrési eljárásokat, de ezek eddig jelentős heterogenitást mutattak.

  • Védőoltások autoimmun gyulladásos reumatológiai kórképekben: általános szempontok

    Rákóczi Éva dr.

    Az autoimmun gyulladásos reumatológiai kórképekben szenvedő betegek fertőzéseinek egy része megelőzhető védőoltásokkal. Továbbra is nehézségekbe ütközik a védőoltások korrekt elrendelése ebben a betegcsoportban, mert ha időben nem gondolunk a beadás szükségességére, akkor az immunszupresszív terápia alatti oltás óriási kihívás lesz a kezelőorvos számára. Az egyik nehézséget elsősorban a hiányos és nem naprakész oltási ajánlások jelentik, lényeges tényező azonban az is, hogy a kezelőorvosok, háziorvosok nem gondolnak a terápia indításakor az oltás szükségességére. A koronavírus pandémia rávilágított arra, hogy a védőoltások mindenki számára életmentő jelentőséggel bírnak, azonban tisztában kell lenni néhány olyan szemponttal, ami klinikai támpontot nyújt a szakmai gondolkodásban.
    A reumatológus számára a legfontosabb feladat a megelőzés szem előtt tartása az átoltottság növelésével, majd annak szoros követésével. A védőoltások tekintetében a jelenlegi rövid praktikai
    összefoglaló a teljesség igénye nélkül igyekszik rávilágítani a legfontosabb védelmi vonalakra, ami alapvető fontosságú ezen sérülékeny betegek ellátásához.

  • In memoriam dr. Bereczki János (1944–2024)
  • MRE vándorgyűlés 2024 - Beszámoló
  • Felhívás MRE díjakra történő jelölésre
  • A 2024. évi orvosi és élettani Nobel-díj nyertesei
  • Tervezett reumatológiai rendezvények 2025
  • Contents